A Tanács tevékenysége két súlypont köré összpontosul.
A környezetvédelmi törvényben számára előirt szabályozó előterjesztések véleményezésére, valamint és ennek érdekében is, a saját kezdeményezésre készített elemzések, javaslatok tárgyalására.
A Tanács tevékenysége két súlypont köré összpontosul.
A környezetvédelmi törvényben számára előirt szabályozó előterjesztések véleményezésére, valamint és ennek érdekében is, a saját kezdeményezésre készített elemzések, javaslatok tárgyalására.
Teszem föl gyakorta magamnak is a címadó kérdést, Ady felejthetetlen kezdő verssorának profán parafrázisát. Minek a Tanács, ha – nem ritkán – meg nem fogadott javaslatokat, véleményeket, állásfoglalásokat gyárt.
Intézményesítési feladatok
A Tanács megalakulása óta törekszik arra, hogy működése alkalmazkodni legyen képes a kormányzati munka egészen más logikájú ritmusához. Ennek érdekében alapította meg önálló bizottságait, a környezet-gazdaság kulcskérdésének – gyakorlatilag – folyamatos nyomon követésére, a fölmerülő ügyekben a szükségessé és/vagy lehetségessé váló állásfoglalások előkészítésére.
Az Országos Környezetvédelmi Tanács megalakulásától kezdve részese annak az együttműködésnek, amely az Európai Unió tagállamaiban működő környezet- és természetvédelmi tanácsadó testületek hálózata.
Az alakuló ülést követően a Tanács kidolgozta és egyhangúlag elfogadta Ügyrendjét. A jelenleg érvényes Ügyrendet az OKT 1/2009. (I. 8.) számú határozata tartalmazza, amely szerint a Tanács tisztségviselői és szervei:
A Tanács a Kormány tanácsadó szerve. Ebben a minőségében joga és kötelessége egyben, hogy a tervezett kormányzati, ágazati, területi szabályozókat és/vagy fejlesztési programokat abból a szempontból véleményezze, hogy azokban készítőjük, előterjesztőjük megfelelő mértékben mérlegelte, vizsgálta-e a környezetre, valamint a környezet védelmét ellátó intézményrendszerre várhatóan gyakorolt hatást, tágabban: a fenntarthatóság környezeti-, gazdasági-, társadalmi szempontjait.