Jogi háttér

A Tanács a Kormány tanácsadó szerve. Ebben a minőségében joga és kötelessége egyben, hogy a tervezett kormányzati, ágazati, területi szabályozókat és/vagy fejlesztési programokat abból a szempontból véleményezze, hogy azokban készítőjük, előterjesztőjük megfelelő mértékben mérlegelte, vizsgálta-e a környezetre, valamint a környezet védelmét ellátó intézményrendszerre várhatóan gyakorolt hatást, tágabban: a fenntarthatóság környezeti-, gazdasági-, társadalmi szempontjait.

A Testület jogállása

Az OKT jogállását a környezetvédelmi törvény határozza meg, amely azt a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként definiálja, továbbá meghatározza, hogy feladata a környezetvédelem széleskörű társadalmi, tudományos és szakmai megalapozása.

  1. 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, valamint a törvény

módosításai a 2004. évi LXXVI. törvénnyel és a 2011. évi CLXXV. törvénnyel:

45. § (1) A környezetvédelem széles körű társadalmi és tudományos, szakmai megalapozása érdekében - legfeljebb 22 tagú - Országos Környezetvédelmi Tanács (a továbbiakban: Tanács) működik.

(2) A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerveként

  • a) állást foglal a 43. (1) bekezdése szerinti vizsgálati elemzéssel kapcsolatban és javaslatát a döntésre jogosult szerv elé terjeszti,
  • b) állást foglal a 44. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott terv, illetve program tervezeté- vel és az annak részét képező környezeti értékeléssel kapcsolatban,
  • c) javaslatot tesz a Kormány számára a környezet- és természetvédelem hatékonyabbá tételével, így különösen a környezeti információs rendszerrel, a tudományos kutatással, a képzéssel, a megfelelő ipari háttér kifejlesztésével, továbbá a környezet- és természetvédelmet szolgáló pénzügyi eszközökkel kapcsolatban,
  • d) véleményt nyilvánít a környezetvédelmet érintő közösségi jogalkotás stratégiai jelentőségű

rdéseivel kapcsolatban.

 

(3) A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt

  • a) a környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek, valamint
  • b) a szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek a maguk által meghatározott módon választott,
  • c) a tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által e tisztségre megbízott képviselői.

(4) A Tanács titkárságának feladatait a miniszter hivatali szervezete útján látja el.

(5) A Tanács tagjai sorából elnököt választ, a miniszter a Kormány képviseletében társelnöke a Tanácsnak.

(6) A Tanács feladatait e törvényben foglalt, valamint a Kormány által meghatározott szabá- lyok szerint látja el. Ügyrendjét maga határozza meg.

(7) A Tanács működési költségét a környezet védelméért felelős minisztérium költségvetésében külön címen kell biztosítani.

A Tanács tevékenységének jogi hátterét az alábbi szabályok adják, amelyek vonatkoznak a környezetvédelem érvényesítésére a szabályozásban és más állami döntéseknél.

  1. 4 § (1) A környezetvédelemmel összefüggő törvényjavaslat és más jogszabály, valamint országos és regionális jelentőségű koncepciók előkészítője - a (4) bekezdés hatálya alá tartozó tervek, illetve programok kivételével - köteles az intézkedés környezetre gyakorolt hatásait vizsgálni és értékelni, és azt vizsgálati elemzésben (a továbbiakban: vizsgálati elemzés) összefoglalni.

(2) A (1) bekezdés alkalmazásában a környezetvédelemmel összefüggő jogszabály az a törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, illetőleg döntés, amely

  • a) a környezeti elemekre,
  • b) a környezet minőségére, vagy
  • c) a környezettel összefüggésben az emberi egészségre hatást gyakorol.

(3) A környezetvédelemmel összefüggő gazdasági szabályozó eszközök (vám-, adó- és il- letékszabályok stb.) bevezetésére irányuló szabályozások, továbbá jelentős módosítások esetében a vizsgálati elemzést minden esetben el kell végezni.

(4) A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló, külön jogszabályban meghatározott olyan tervekre, illetve programokra, - ideértve az EU által társfinanszírozott terveket, illetve programokat is -, valamint ezek módosításaira,

  • a) amelyek kidolgozását jogszabály, illetve országgyűlési, kormány- vagy helyi önkormányzati határozat írja elő, és
  • b) amelyeket közigazgatási szerv, valamint törvény, illetve kormányrendelet felhatalmazása alapján közigazgatási feladatot ellátó nem közigazgatási szerv közigazgatási fel- adatkörében, illetve helyi önkormányzati testület (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) dolgoz ki vagy fogad el, illetőleg amelyeket a Kormány terjeszt az Országgyűlés elé elfogadásra

(a továbbiakban: terv, illetve program)

a külön jogszabály alapján környezeti értékelést magában foglaló környezeti vizsgálatot kell lefolytatni. Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.

(5) A (4) bekezdés szerinti külön jogszabály meghatározza azokat a terveket, illetve prog- ramokat, amelyeknél a környezeti vizsgálat

  • a) kötelező, vagy
  • b) szükségessége a várható környezeti hatásuk jelentőségének eseti meghatározása alap- ján, a külön jogszabályban foglalt szempontok figyelembevételével dönthető el.

(6) A környezeti vizsgálat kiterjed

  • a) a környezeti értékelés készítésére, a környezet védelméért felelős közigazgatási szervektől (a továbbiakban: környezet védelméért felelős szerv) vélemény, továbbá az érintett nyilvánosságtól észrevétel kérésére, illetve országhatáron átterjedő jelentős hatás esetén az érintett országgal való konzultációra, valamint ezek eredményeinek a terv, illetve program kidolgozása során történő figyelembevételére,
  • b) az a) pont szerinti környezeti értékelés, vélemény, észrevétel, konzultáció figyelembe- vételére a terv, illetve program vagy az Országgyűlés elé terjesztendő javaslat elfogadásakor, továbbá a terv, illetve program elfogadásáról való tájékoztatásra.

Az a) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program kidolgozója (a továbbiakban:

kidolgozó), a b) pontban foglaltak elvégzéséért a terv, illetve program elfogadója felelős.

(7) A környezeti értékelés a terv, illetve program, valamint ezek céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatai megvalósításának várható jelentős környezeti hatásait azonosítja, írja le és értékeli.

  • 44. § (1) A vizsgálati elemzésnek különösen a következőkre kell kiterjednie:
  • a) a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát;
  • b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot;
  • c) a hazai feltételek mennyiben adottak a tervezett intézkedések bevezetéséhez;
  • d) a közigazgatási szervek mennyiben felkészültek a tervezett intézkedések végrehajtására;
  • e) a tervezett intézkedések megvalósításához az állami, pénzügyi, szervezeti és eljárási feltételek rendelkezésre állnak-e;
  • f) a javaslat mennyiben jelent eltérést a nemzetközileg általánosan elfogadott megoldásoktó (2) Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak meg kell küldeni véleménynyilvánítás céljából a) a 43. § (1) bekezdésében meghatározott tervezeteket és a vizsgálati elemzést a döntésre jogosult szervhez történő benyújtás előtt,
  • b) a 4 § (4) bekezdésében meghatározott, környezeti értékelést tartalmazó terv, illetve program tervezetét, - amennyiben a kidolgozó országos hatáskörű szerv - az elfogadásra jogosult közigazgatási szervnek történő, illetve országgyűlési elfogadás esetén a Kormánynak történő előterjesztés előtt.

A véleménynyilvánításra - a tervezet kézbesítésétől számított - legalább harminc napot kell biztosítani.”

A fenti változtatások lehetővé és kötelezővé is teszik a Tanács számára, hogy saját kez- deményezéséből foglalkozhasson a környezet – társadalom –  gazdaság kulcskérdése- ivel, valamint, hogy mindezen témakörök szabályozását az Európai Unió jogalkotásában is nyomon követhesse.

Nemzetközi kapcsolatok

Az Országos Környezetvédelmi Tanács megalakulásától kezdve részese annak az együttműködésnek, amely az Európai Unió tagállamaiban működő környezet- és természetvédelmi tanácsadó szerveket tömöríti. A legtöbb európai országban működik legalább egy olyan független szakmai testület, amely regionális/országos szinten tanácsadóként vesz részt a környezetpolitika alakításában. A környezetvédelmi tanácsok tudományos, szociális, nemzetközi, fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve a nemzeti természet- és környezetpolitika, valamint stratégia közép- és hosszú távú fejlesztésében segítik a kormányzati munkát.

Részletek...